Nagyon szeretek kérdésekre válaszolni. Szeretem, ha segíthetek
– és kiderült, hogy hasznosak tudnak lenni a válaszaim.
Ismered az Angyalkártyákat? Bevallom, nem igazán hiszek az ilyesmiben, azt gondolom, jópofa játék, de kétségtelen, hogy gondolkozásra késztet.
Én is elgondolkoztam – minden egyes alkalommal, amikor „játszottam” vele az egyik barátnőmnél. Mert szinte mindig valami olyasmi jött ki, amely azt mondta, hogy nekem az az életfeladatom, hogy tanítsak és segítsek az embereknek.
És valóban, az életem nagy részében, bármit is csináltam, valahogy mindig tanítottam. Az egyetem ideje alatt kenuzni és sízni tanítottam meg fiatalok százait, kicsit később lovagolni tanítottam gyerekeket és felnőtteket (ezeket még ma is csinálom, kedvtelésből), azután elindítottam a WP-Suli blogot, ahol több ezer érdeklődőnek tanítottam meg a WordPress kezelését, végül pedig a Nagy WordPress Tanfolyamom többtucat WordPress fejlesztőt adott a világnak 🙂 , akik közül többen azóta ebben a szakmában dolgoznak.
Ennek ellenére sokáig nem éreztem úgy, hogy a tudásom és a tapasztalataim hasznosak lehetnek másnak is. Egészen addig, amíg…
Pár évvel ezelőtt részt vettem egy online marketing workshopon, amelyet egy ismerősöm tartott, akivel régóta párhuzamosan dolgozunk (nem konkurens), és jóindulatú érdeklődéssel figyeljük egymás munkáját. (Az egyszerűség kedvéért őt a továbbiakban nevezzük Zolinak – nem ez az igazi neve.)
Zoli meglepődött, hogy jelentkeztem, megkérdezte, hogy ugyan mit tud ő még nekem tanítani. Én is meglepődtem, mert azt gondoltam, ő sokkal előbbre tart számos dologban, mint én.
A workshop személyes volt, talán heten vagy nyolcan vettünk részt rajta, a többiek gyakorlatilag teljesen kezdők voltak. Zoli sok érdekes dolgot mondott, tudtam tanulni belőle – de nem azért, mert még nem ismertem ezeket a módszereket, hanem azért, mert még nem használtam őket így, ebben az összefüggésben, vagy ebben a sorrendben, vagy egyáltalán, erre a célra. (Mindig, mindenből lehet tanulni – csak mondom.)
Viszont többször előfordult, hogy amikor Zoli megkérdezte, hogy mit gondolunk erről vagy arról, akkor én először hagytam a többieket beszélni, de aztán nem bírtam ki, és beleszóltam, kijavítottam vagy kiegészítettem, amit ők mondtak, sőt, még azt is, amit Zoli javasolt.
Pár ilyen után a workshop résztvevői (nem csúfolódásképpen vagy viccből, hanem teljes komolysággal) megkérdezték, hogy én vagyok a társ-előadó? Zoli pedig mosolygott, és hozzátette, hogy na tessék, ezért kérdezte, hogy miért jöttem el – ne értsem félre, örül, hogy itt vagyok, még jobban, ha tud újat mondani, de tényleg azt gondolja, hogy nekem már nincs szükségem erre az oktatásra.
Ezen még jobban elgondolkoztam. Tudod, mi az az imposztor-szindróma? Én ebben „szenvedtem” – azt gondoltam, nem tudok eleget, pedig számtalan esetben kiderült már, hogy tudok segíteni, tudok tanítani, mégis, valamiért az volt bennem, hogy „nem vagyok elég jó”.
Ez az eset azonban megváltoztatott bennem valamit. Még mindig nem volt bennem elég önbizalom ahhoz, hogy bármi nagyot kezdjek ezzel az új érzéssel, viszont elhatároztam, hogy tesztelni fogom az elméletemet illetve a gyakorlati tudásomat.
Örömmel jelenthetem, hogy a teszt sikeresnek bizonyult 🙂
Hat helyi vállalkozóval beszéltem, kikérdeztem őket, és elmondtam a véleményemet, az ötleteimet – természetesen ingyen, ellenszolgáltatás nélkül, hiszen lényegében rajtuk gyakoroltam! És kivétel nélkül mindannyian azt mondták, hogy nagyon hasznos volt a beszélgetés, rengeteget tanultak, és kaptak néhány azonnal, a gyakorlatban is megvalósítható ötletet. (Első „áldozataim” a monostori piacon, karantén idején 🙂 )
Szeretném folytatni az elkezdett tesztet, azaz azt, hogy ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül segítek azoknak, akik hozzám fordulnak a kérdéseikkel.
Tegyünk úgy, mintha leülnénk fél órára egy kávé vagy tea mellett, és közben konzultálnánk!
Arra szeretnélek kérni, hogy tegyél fel nekem kérdéseket, egyet, kettőt, vagy hármat, amennyi kell, arról, ami most a számodra a legégetőbb, és én válaszolni fogok rájuk.
Ez teljesen ingyenes, nem kérek érte semmit, nincs semmi csapda.
Nincs semmi, amit meg lehetne venni 🙂
Tényleg ajándék, ámbár nem önzetlen: mert te is segítesz vele nekem!
(Ugyanis így nem kell találgatnom, hogy vajon mi érdekli a célpiacomat.)
Tehát: mit kérdeznél tőlem, ha leülhetnénk egy beszélgetésre?
Katt ide, és írd meg nekem a legfontosabb, legsürgősebb kérdéseidet »
Mi lehet a téma, miben tudok segíteni?
- online marketing bármilyen területe (keresőoptimalizálás, természetes találatok, blogolás, fizetős hirdetések, közösségi média, stb),
- vállalkozás indítása (termék / szolgáltatás kiválasztása, célpiac kiválasztása, termék / szolgáltatás bevezetése, stb),
- technikai kérdések (weblapkészítés, WordPress, Facebook csoportok és oldalak létrehozása, fontos alkalmazások, stb),
- vagy szó szerint bármi, ami vállalkozással kapcsolatos, és most nem jut eszembe 🙂
…mert falun élni jó… (falun vállalkozni meg pláne! 🙂 )
Kérdezd meg tőlem, amiben elakadtál vagy új ötletre van szükséged
– mindent megteszek, hogy érdemben segíthessek!
Kattints ide és küldd el a kérdéseidet »
Biztos vagyok benne, hogy segíthetünk egymásnak 🙂
Legyen kellemes napod!
Bikfalvi Moni